Bár advent kezdete fontos mérföldköve az ünnepi időszaknak, a ráhangolódás ettől teljesen függetlenül akár jóval előbb is elkezdődhet. Nálam évekkel ezelőtt talán még az örökbecsű Wham! sláger is elegendőnek bizonyult a karácsonyi receptorok aktivizálódásához, de mióta ennek végtelenített lejátszása az általános üzletpolitika része lett, valahogy leszoktam róla. Ma már a jó hangulatú, laza tematikus (dekorálós, kreatívkodós, sütögetős) összejövetelek azok, amik totálisan alkalmasak arra, hogy kizökkentsenek az igen sűrű év végi hajrából, és elérik, hogy akár már november közepén rácsodálkozzak az ünnep apró szépségeire.
Az IKEA karácsonyi sajtóvacsorájára szóló meghívó nagyon kellemes meglepetéseket tartogatott. A belvárosi Essencia főzőiskolába szervezett alkalom ügyesen kilépett a megszokott kerékvágásból, és erre nem csak a helyszín adott okot. Rögtön dolgunk is akadt, ha meg akartuk kóstolni Bicsár Attila séf négyfogásos svéd-magyar fúziós menüjét, az Ikea-alapanyagokból dekorált terem egyik asztalát kedvünk szerint teríthettük, díszíthettük.
Élő dekorációk is készültek Ben és Petra közreműködésével :)
A kedvencem a textilre nyomtatott fenyőkép lett, amibe hátulról egy izzósor apró égőit rejtették el. Otthoni dekorálásra és továbbgondolásra érdemes!
Két fogás között közösen öltöztettük fel a fát...
a csúcsdísz is ünnepélyesen felkerült. A svéd hagyományokat azért nem teljesen követtük le, a fa körbetáncolása pl. elmaradt, de azt hiszem mindenki jobban járt így...
Kreatív ajándékcsomagolás - újrahasznosított papírtáskákkal
Mindeközben az Ikea lakberendezői meséltek a svéd ünnepi szokásokról, hagyományokról, komoly tudásanyag gyűlt össze a vacsora végére. Gondoltam, megosztom veletek.
A svéd karácsonyi készülődés a keresztény advent hagyományait őrzi, mely szerint Szenteste előtt 4 héttel a templomok kapujába fenyő- vagy borókafát állítottak, s ezeken minden este meggyújtottak egy gyertyát. Sok otthonban még ma is él ez a szokás, hogy 28 szál gyertyát (vagy éppen számozott gyertyát) gyújtanak minden egyes nap, az ünnep napjáig. Az adventi kalendárium először 24 cukormázzal számozott mézeskalácsból állt, ez fejlődött tovább nagy, nyomtatott kalendáriumokká. A mai svéd adventi kalendáriumok általában egy több részes történetet dolgoznak fel, minden nap felfedve valami izgalmas fordulatot. A helyi karácsonyi vásárok meglátogatása sem maradhat el, Stockholmban ilyen például a Skansen vagy a Stortorget-i piac.
A hosszú, hideg és sötét tél beálltával a svéd ablakokba (többnyire párosával) asztali lámpák és virágok kerülnek, ehhez jönnek hozzá az ünnepek idején a fényfüzérek, világító papírcsillagok, gyertyák és mécsesek. A legelterjedtebb ünnepi dekoráció a hétágú adventi gyertyatartó, amelynek gyertyái a hét napjait szimbolizálják.
Az adventi csillag (a betlehemi csillag tárgyiasult jelképe) szintén megjelenik világító papírcsillag formájában a karácsonyi díszítésben.
A régi hiedelem szerint ez volt az év legrövidebb napja – így Szent luca napja a fény ünnepévé vált a skandináv kultúrkörben. Kora reggel a család egyik női tagja (általában a legidősebb leánygyermek) fehér köntösben, rajta piros övvel, fején gyertyakoronával a család többi tagját kávéval és „Luca-kontyával” (gyömbéres kaláccsal) kínálja.
December 22.
Már két nappal karácsony előtt bekerülnek az otthonokba a karácsonyfák, ezt vagy még aznap, vagy 23-án dekorálják fel. A tradicionális fa dekorációját kis svéd zászlók, Tomten figurák, szalmadíszek, édességekkel töltött tölcsérek, valamint gyertyák alkotják.
December 23.
Tovább folynak az előkészületek, az ajándékokhoz kis versikét írnak, amik vicces utalást tesznek arra, mi lehet a csomag tartalma. A ház megtelik a gyömbéres sütemény, a „pepparkakor” illatával, amit szív, csillag vagy kecske alakban szaggatnak ki, és azt tartják, hogy aki megeszi, kedvessé válik tőle.
December 24.
Karácsony napján délután 3 órakor mindenki felhagy mindenféle tevékenységgel. A család leül a tv elé, hogy megnézzen egy Donald kacsa mese-válogatást, amit a ’60-as évek óta mindig ebben az időben sugároz a svéd királyi TV. Az esti karácsonyi ünnepség dallal, és a karácsonyfa örömteli körbetáncolásával veszi kezdetét. Az ünnepi vacsora (Julafton) mindig „svédasztalos” (innen ered maga a név is), a svédek ezt „smorgasbord”-nak, vagyis szendvicsasztalnak hívják. A karácsonyi rizspudingot a vacsora után fogyasztják, és a rizsben el van rejtve egy mandula. Aki megtalálja a mandulaszemet a tányérjában, az a következő évben megházasodik.
Ezek után jön az ajándékozás, amihez a család egyik tagja télapónak, (vagy a régebbi szokás szerint) Tomtennek öltözve szétosztja az ajándékokat. A legősibb (kelta eredetű) svéd hiedelem szerint egy kecske (Julbock) az, aki szétosztja az ajándékokat (tisztelgés Thor pogány istenség előtt, akinek a szekerét a legenda szerint kecskék húzták), így a szalmából font kecske ikonikus alakja még ma is rendre odakerül a svéd karácsonyfák alá, a városok főterein pedig gigantikus szalmakecskék várják, hogy Szilveszter éjjelén a lángok martalékává váljanak.
A svédek a karácsonyfát csak ekkor dobják ki, és ehhez is kapcsolódik egy sor esemény. Sokszor baráti-családi összejövetelt szerveznek erre a napra, és még utoljára körbetáncolják a fát, búcsút vesznek tőle, mielőtt – nemes egyszerűséggel – kihajítanák az ablakon...
Fotók: Kedvenc Otthon
Termékképek: Ikea
Szólj hozzá!
Bejegyzések
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése