Ó, én már attól is boldog lennék, ha egy átlagos lakásban 1-1 képet látnék a falakon, és nem csak olyan tessék-lássék jelleggel a tucatkategóriából, hanem kigondolva, felkutatva, megtervezve a hozzánk illő darabot. Nem muszáj egyből a kortárs művészet világába fejest ugrani (bár, biztatnék rá mindenkit, hogy szemezgessen kedvére), lehet saját fotó, nosztalgikus plakát, retro képeslapgyűjtemény vagy a gyerek rajza, ami a falra kerül, a lényeg, hogy valahogy rólunk szóljon.
Szóval 1-1 kép minimum, de kis csoportokban még jobb! Aki kellően magabiztos és van némi stílusérzéke, az könnyen teremt a különböző formákból tetszetős csoportosulásokat, jóleső eklektikát. A bizonytalankodóknak alább egy kis segítség a képek különböző alakzatokba történő elrendezéséhez:
Még könnyebben tudtok majd dönteni, ha a falra tervezett képeket újságpapírra méretezitek, majd a papírból kivágva a képek formáját a falon addig rakosgatjátok a próbadarabokat, amíg meg nem találjátok az ideálisnak vélt csoportformát. Ha nem vágytok ilyen korrekt összhangra, járjatok el érzésetek szerint, a kócos összhatás is lehet jó!
Ha van kedvetek tovább kutatni, további ötleteket találtok a képek elhelyezésére a MosolyMűhely oldalán.
Szólj hozzá!
Bejegyzések
.jpg)
2 megjegyzés:
Hogy én ezzel mennyire nagyon egyetértek! Ha vendégségbe megyek, mindig a képeket, fotókat nézegetem meg először, legyenek bár a falon, szekrényen, hűtőn, vagy bárhol máshol. Olyan sok mindent elárulnak a lakókról, és annyira személyessé tudnak varázsolni bármilyen teret! Jó ötlet ez az előre papírból kivágós, rendezgetős, így nem akkor jön rá az ember, hogy rossz helyre fúrta a szöget, mikor már túl késő...
Hogy én ezzel mennyire nagyon egyetértek! Ha vendégségbe megyek, mindig a képeket, fotókat nézegetem meg először, legyenek bár a falon, szekrényen, hűtőn, vagy bárhol máshol. Olyan sok mindent elárulnak a lakókról, és annyira személyessé tudnak varázsolni bármilyen teret! Jó ötlet ez az előre papírból kivágós, rendezgetős, így nem akkor jön rá az ember, hogy rossz helyre fúrta a szöget, mikor már túl késő...
Megjegyzés küldése