2010-02-16

Krétarajz, falfirka = krétafal

A krétafal megvalósításában egy hagyományos lakberendezési kiállítás inspirált, talán ez volt az egyetlen ötlet, amit sikerült onnan elhozni, a lakberendezési magazinok korábbi számain kívül... A táblafestéket - nem meglepő módon - az egyik festékgyártó cég hirdette a standján, az installációk között meg is mutatva azt.


Először én is a hagyományos iskolai táblákban gondolkodtam, így mindenképp vmi fatáblát láttam lelki szemeim előtt, mint hordozó felületet, amit majd fel kell applikálni a falra. Később kiderítettem, hogy ennél ez sokkal egyszerűbb: az otthoni falat egy speciális tapasszal kell alapozni, utána máris jöhet rá a festék. A játszószoba ablakkal szembeni rövidebb fala tökéletesen alkalmasnak bizonyult a művelet végrehajtására, és az is egyértelmű volt, hogy a bizarr fekete helyett a hatalmas színválasztékból a maradék zöldet választjuk. Amikor elkészült, így nézett ki.



A fiúk - költözés előtt 3 és fél, illetve másfél évesen - rengeteget rajzoltak akkoriban papírra is, innen jött a gondolat, hogy mindez NAGYban is lehetséges legyen. NAGY volt az öröm is, amikor meglátták, a birtokbavételt pedig színes krétakészlettel támogattuk meg. Az óriási, szabad, egyértelműen kijelölt falfelület, gondoltuk csak elég lesz nekik, de tévedtünk. A kisebbikünk színes krétával 5 perc alatt végigszántott a gyerekjátszó frissen festett fehér falain, majd az emeleti előteret is megjelölte. Ez talán még kétszer megismétlődött, mire a színes krétákat a sutba vágva fehér krétára váltottunk. A csel sikerült, de a visszavágás nem maradt el: még hetekig fehér szakállat, bajszot, és egyéb absztrakt formákat találtam a matrica alapú Kisvakondon és barátain. Tanulság: egyetlen 2,5 x 2 méteres krétafal sem véd meg a falfirkáktól... Ami jár, az jár.

Amikor a dolog működni kezdett, a tetejére még egy kékre festett hungarocel lezáró csík is került, nem is annyira az egy métert se verő gyerekek, mint a rajzos kedvű felnőttek miatt, akik vendégségek alkalmával a lakás bejárásának 5. percében gyakorlatilag rávetődnek a krétafalra. A jobbik eset, ha csak grafikus hajlamaikat szeretnék kiélni, ennél rosszabb verzió, amikor diákéveik lelki megrázkódtatásait próbálják hirtelen kirajzolni magukból, terápiás célzattal. Szóval csak bátran, krétafalat mindenkinek!



Share

Szólj hozzá!

4 megjegyzés:

vazsu írta...

Nagyon jó az ötlet, én is pont táblát akartam venni, de festés lesz belőle ezek után! :D Milyen márkájú festékkel érdemes? Te milyet használtál?

B.Tier Noémi írta...

A falra közvetlenül kell egy Mestertapasz nevű alapozó, utána jöhet a táblafesték. Én Trilakot használtam, de úgy tudom, hogy Tikkurillából is elérhető fekete és zöld színben. Egy ekkora (2,5 x 2 m) felületre az 5 l-es festéknek a fele sem ment el, kétszer lett átkenve.

aletta írta...

Én csináltam vona egy vályút a fal tövébe, hogy csak oda potyogjon a krétapor, de azért könnyen ki lehessen porszívózni, takarítani belőle és így nem tudnák széthordani a port, ha belelépnek. Vagy nincs ilyen gond? Ott már mégiscsak van tapasztalat.

B.Tier Noémi írta...

Nem gondoltam a krétaporra, amikor készült, de úgy tűnik, nem is baj. Először is: nem sok a por, mert ezek a srácok mégsem freskó készítők a 15. századból, vagyis nem nyomják egész nap :)))
Ami van, az közvetlenül a fal elé hullik, a szokásos takarításkor elég onnan is felszedni. És végül: ez itt a játszószobában van, ahol eleinte minden este kínos rendet raktam, aztán már egyáltalán nem, szóval ciki/nem ciki, esküszöm észre sem venném, ha némi krétaporral ott több lenne... De mindenfajta plusz ötlet jól jöhet, hogy minél profibb legyen a kialakítás, pl. a padlóvályat is jól hangzik!