Hétvégén újabb lépést tettünk a káoszmentes gyerekszoba felé. A otthoni ténykedésekből született posztok gyakoriságából ítélve is elég nyilvánvaló, hogy lassan, de biztosan haladunk, és ebből az előbbin van a hangsúly. Ráadásul nem is mindig a megszokott módon tesszük mindezt. Most például, feldobtunk egy abroszt a falra.
De legalábbis kilépve a gyerekszobai tapéta-választás komfortzónájából bevállaltunk egy nagyonszínes, aprókockás változatot. Tiszta retró.
De legalábbis kilépve a gyerekszobai tapéta-választás komfortzónájából bevállaltunk egy nagyonszínes, aprókockás változatot. Tiszta retró.
A szoba előző állapotában is a szemben lévő falszakaszon volt a hangsúly, most is ez kívánt valami attrakciót. A tapétázás nem tartozik a mindennapos elfoglaltságaim közé, így először nem is gondolkodtam másban, minthogy hívok egy szakembert a feladatra. Aztán ezermester szomszédasszonyom, Timi meggyőzött róla, hogy a megfelelő tapéta esetén, mindezt házilag is levezényeljük egy ekkora területen.
A falfelület azért kívánt némi előkészítést: az előző dekorációkból eredő falhibákat gletteltük, hogy teljesen sima felületet kapjunk az egész falat lecsiszoltuk, portalanítottuk, majd mélyalapozóval átkentük, és hagytuk száradni egy napig. Aztán birtokba vettük a terepet.
Hogy milyen tapétafajták vannak forgalomban, és mikor mit érdemes választani, mire érdemes figyelni, arról korábban már értekeztem itt a blogon. Az ide kerülő vlies hordozójú vinyl tapétának rengeteg előnyös tulajdonsága van. Például, a felülete mosható, tisztítható, strapabíró (gyerekszobánál nem utolsó szempont), egy későbbi felújítás esetén könnyen eltávolítható, lehúzható. De a legjobb, hogy egy jó alap és a megfelelő ragasztó esetén a felrakása is egyszerű, és ahhoz, hogy szép is legyen, tényleg csak nagyon alaposan "alá kell dolgozni".
A szoba egyik-másik falának türkizzöldre, néhány bútor vagy kiegészítő okkersárgára színezése hibátlanul összesimult a Room Seven kollekciójából származó tekercsekkel. Annyiból volt ez kellemes meglepetés még nekem is, hogy a festésekkel sokkal hamarabb végeztünk, minthogy a tapéta megérkezett volna. Sőt, teljesen "szabálytalanul" ezúttal csak a monitorra és a tapasztalatra hagyatkoztam, kihagyva a tapétakönyves szemlét. (Természetesen fordítva javasolnám, a kiválasztott tapétához illesztett színkártyáról illik falszínt választani, pláne, ha ilyen fontos az egyezés.)
A Multicheck Multi fedőnevű tapétát az angolszász stílusú lakberendezési kiegészítőket, bútorokat forgalmazó Biggie Best-től rendeltem, ahol korábban a régóta keresett nagypöttyös tapétákra is rábukkantam. Nem volt határozott elképzelésem (egy tapétabolondnak amúgy is nehezen lenne, mindig akad valami kihagyhatatlan szépség), legfeljebb annyi, hogy vidám, egyszerű formavilágú, nem kisgyerekes, de nem is koraérett felnőttes mintát kerestem.
A 230 széles, 268 magas falszakasz gyors fejszámolás után 2 tekercset igényelt (1 tekercs mérete 0,53x10m), rendelés után 2-3 hétre meg is érkeztek. A tényleges melóhoz már csak egy vízszintmérő, egy mérőszalag, egy vonalzó, egy sniccer, az előírás szerint kikevert ragasztó és egy ecset kellett.
A mintaismétlődést vagyis a rapportot figyelembe véve (ez minden tapéta esetében más és más) kiszabtuk a tapétacsíkokat. 4 teljes szélességű (53 cm) sálra és egy 17 centis darabra volt szükség a teljes falszakasz beborításához. A teljes falmagasságra (268 cm) minden darabnál ráhagytunk pár centit, ami majd alul levágható. Ha nem ilyen szabályos rácsos mintánk lett volna, ami vízszintesen és vertikálisan is egyenlő arányban osztja a falat, akkor mindenképpen a falszakasz közepén illett volna kezdenünk egy teli tapétacsíkkal, és onnan jobbra-balra sorolni a további sávokat. Ebben az esetben ezt a minta egyrészt feleslegessé tette, másrészt, ha így járunk el, a falszakasz nagysága miatt mindkét sarokban 9-9 centis tapétacsíkkal kellett volna a zárást megoldani, ami itt felesleges pocséklásnak bizonyult volna.
A vízszintmérő sűrű használatban volt, hiszen egyenes falakkal ritkán találkozik az ember. Így semmiképp sem a plafon és a fal találkozásához kell igazítani a sálak kezdetét, hanem alatta 1-2-3 centivel megkezdeni a ragasztást. Ennél a típusnál a ragasztó nem a tapétára kerül (ó, de nem ám :), hanem közvetlenül a falra kell vékony rétegben felkenni (mindig csak közvetlenül a csík felrakása előtt). A tapéta erre a felületre csusszan rá. Még jó néhány percig mozgatható, alakítható, vagy ha valami nem stimmel, akár teljes egészében visszaszedhető, mielőtt újból próbálkoznánk a pontos illesztéssel.
A falra simítás és a légbuborékok kizárása itt is fontos művelet, egy szuper puha festőkesztyűt fogtunk be erre a célra.
A felrakás szempontjából amennyire ijesztő volt első ránézésre a négyzetrácsos mintázat, annyira megszerettük az első csík után, olyan könnyű volt a vágás és az illesztés.
A végére maradó kisebb csíkot bőven vágtuk, hogy a sarokban is szép legyen a zárás, sniccerrel estek le a felesleges részek.
A házi tapétázást jelentem, sikerrel teljesítettük, ezer köszönet Timinek a segítségért! A mindössze 3 óra alatt kapott totál egységes felület nagyon szép, teljesen meggyőző, ettől függetlenül nagyobb volumenű tapétázást ezek után is szakemberre bíznék. Az "abrosz" minta lehet, hogy megosztó lesz, de nekünk nagyon bejött, a srácok is örömködtek a végeredményen. Hamarosan folytatódik a berendezkedés, amíg nem áll össze minden, csak részletekkel jövök...
A korábbi részek tartalmából:
Házi feladat 4. - Barkács szakkör
Házi feladat 3. - Nagyítás
Házi feladat 2. - Színezd újra!
Házi feladat 1. - Inspirációk
Szólj hozzá!
3 megjegyzés:
upsz, és az utolsó előtti képnél befigyel vmi lámpa...
Befigyel, de még nem biztos, hogy ott marad. Hamarosan megmutatom.
Nagyon klassz lett! Baromira tetszik! :)
Megjegyzés küldése