Az új lakás mindig nagyszerű érzés - pl. tiszta lappal lehet indulni a lim-lom gyártási folyamatban. Az első időkben nálunk is mindig rend volt, még a két ellendrukker hathatós munkálkodása mellett is lehetett tartani egy erősen jó színvonalat. A gondosan megtervezett berendezés egy ideig simán elnyelte mindenünket, a növésben lévő kiskorúak szezonálisan cserélődő ruhatárától kezdve a hétköznapok rumlijáig.
Tapasztalatom szerint az óvatlan pillanatban magára hagyott kupacok egy idő után önálló életet kezdenek élni, teszem azt, kontrollálhatatlan mértékben növekedésnek indulnak. A legtöbb gond az előszobai apróságokkal van: levelek, kulcsok, számlák, táskák, cipők - valahogy mindig útban vannak. Néha gondos szortírozásról, precíz címkézésről álmodom...
Forrás
Share
Szólj hozzá!
Bejegyzések
.jpg)
.jpg)
2 megjegyzés:
Hát igen, de ehhez kell egy gondos szortírozó anyuka, aki a család több tagja helyett is pakolgat a kis fakkokba. :-)
Hja, sajna mindig ugyanoda lyukadunk ki - pakolni, pakolni, pakolni kell...
Megjegyzés küldése