2010-10-31

Atipikus


Forrás

Share

2010-10-27

Miniszabi egy vízimalomban

Az ünnepi hétvége előtt miniszabira ment a család. Gondoltuk, mielőtt kikerül az igen népszerű Villa Fiore panzió ajtajára az október 25-től 1 hónapra tervezett felújítás miatt zárva tábla, még meglessük Zsuzsát és Győzőt, a panzió fiatal tulajdonosait Lesencetomajon.

A Gubacsi-malom történetéről és a vízimalom átalakításával létrejött családi panzióról júliusban beszélgettem a házigazdákkal, a gazdag képanyaggal kiegészített interjút itt olvashatjátok! Akkor csak virtuális látogatásra futotta, most viszont saját magunk is élvezhettük Zsuzsa és Győző, no meg a két gyönyörű vizsla: Dió és Alma vendégszeretetét.


Lesencetomaj a Lesence-patak mentén elterülő balaton-felvidéki település, a falu a Keszthelyi-hegység keleti és a Tapolcai-medence nyugati permének találkozásánál alakult ki, észak-kelet felé a Bakony nyúlványaival. Szépséges a táj, vagyis pihenésre, feltöltődésre keresni sem lehetne jobb helyet.


Ottlétünk idején viszonylagos csend (gyerekekkel voltunk...) és béke honolt, rajtunk kívül csak egy háromgyerekes házaspár próbálta kipihenni a sűrű mindennapokat, és a mi srácaink akcióit látva valószínűleg sűrűn gondoltak arra, milyen jól tették, hogy kettesben jöttek :) Amúgy a panzió olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy alig tudtak helyet találni a szükségszerű kisebb felújítási munkáknak, és az egy hónapos háttérmelót követően újra teltházzal üzemelnek tovább. Nem is tudom, hogy az ünnepek közötti pihenőidőt vagy - a medencét és a hangulatos lugasokat, árnyas asztalokat látva - inkább a nyári szabadságot tölteném itt szívesebben...

Dió érkezett előbb Zsuzsáékkal, miatta hozták később a testvérét, Almát is. Édes pofák és vendégfogadók, velük találkoztunk megérkezéskor először! Győző elmondása szerint a patak mentén a háztól nem messze van egy vadászles, aminek meglátogatására a kutyák természetesen minden nap vállalkoznak. Nem csak magukat, de a vendégeket is szívesen megsétáltatják, így jártunk mi is arra délután.


A ház melletti terep minimum pár órára leköti a gyerekeket is


Lehet mini-vízesést nézni testközelből ...


...vagy kavicsokat dobálni. Van elég!


A ősz parádés színeire is itt bukkantunk


Nem titkolom, nagyon vártam az étkezéseket is, annyi jót hallottam már Zsuzsa szakácstudományáról. Legutóbb ők is örömmel találtak rá a Dining Guide oldalán megjelenő cikkre, amelyből kiderült, hogy tesztelték a konyhájukat. Hogy mikor, az természetesen előttük is rejtve maradt :) Most, hogy már én is részesültem ebédben, vacsorában a helyszínen, tanúsíthatom, hogy a dicsérő kritika minden sora igaz, mennyei a házi koszt! Nem tudni, hogy Zsuzsa vajon a valamikor séfként dolgozó nagypapától örökölte-e a tehetségét, mindenesetre a konyháról előkerült trüffeltorta nagy részét úgy tüntettem el a férjem tányérjáról, hogy előtte hevesen tiltakoztam bárminemű további étel ellen, mondván: degeszre ettem magam. Itt még nem látszik...


A recepció, az ebédlő és a szobák is olyan otthonosak, mint ahogy azt a képek alapján gondoltam, tele apró figyelmességekkel, különleges bútorokkal, mindnek története van. Kedvencem a télikert (persze, halomban állnak ott a külföldi lakber magazinok...)


Zsuzsáéknak köszönjük a baráti vendéglátást, bár villámlátogatás volt, nagyon jól éreztük magunkat!
Ajánlom Nektek is, romantikus elvonulásra, hosszú hétvégére, baráti /családi kirándulásra, mert meseszép környezet, egy családias ház, fincsi étkek, jó borok és ami a legfontosabb: jó társaság vár Titeket!


Ha tetszett a cikk, ajánljátok másoknak is a blogot! A Kedvenc Otthon rajongókat itt várom!
Forrás: saját fotók (kivéve Zsuzsa, Győző, Dió hármasáról)


Share

2010-10-26

Lapzárta

A napokban karácsonyi dekoráció után kell néznem egy fotózáshoz. Így ha akarom - ha nem, nálam mindenképp elkezdődik a szezon, aminek túl korai megjelenési formái ellen pedig minden évben tiltakozom. Az áruházakban egy-két helyen még a nyári szezonális darabok kiárusítása folyik, miközben már kikerülnek a polcokra a téli dekorációk, az ember csak kapkodja a fejét, hol végződik az egyik, hol kezdődik a másik, és egyáltalán: hol maradt az ősz??? Apropos, ősz: a Villa Fiore panzióban tett villámlátogatásunkról holnap jönnek a képek - úgy tűnik, sikerült megcsípni az utolsó színes-napsütéses októberi napokat. Szépséges anyag lesz :)

Az ünnepi inspirációk korai felkutatásnak van egy sor előnye is: időben feltérképezem a dekorációs lehetőségeket és a tuti lelőhelyeket, reménykedjünk, hogy ezeket lesz is időm poszttá gyúrni, így Ti is hasznát veszitek majd! Tulajdonképpen ez mégiscsak időszerűbb, mint mondjuk februárra készülni, pedig van rá példa: az egyik kedvenc Butlers üzletemben a múltkor mesélték, hogy már a Valentin-napra készülődtek náluk a magazin-stylistok. Szóval, mi egyelőre maradjunk a karácsonynál.




Share

2010-10-25

Melyik szín lennél?

Nem tudom, hogy az otthoni bézs-fehér alapszíneink okozzák-e a jelenséget vagy valami korszakváltást jelez nálam az a tény, hogy mostanság ki vagyok éhezve a színekre. Miközben áhítattal nézem a különböző színes szobarészleteket, az azért mocorog bennem, hogy vajon élőben, a nap 24 órájában is képes lennék-e ilyen falak között élni? Mert egy dolog, hogy tetszik az adott szín, más dolog, hogy a lakásban hogy hat rám, ránk. Mert a hatása érvényesülni fog, az biztos.


"A szín egy észlelet, amely az agy reakciója a fényre. Az emberi szem a különböző hullámhosszú fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színeket." - olvashatjuk a netes enciklopédiában. Agyunk jobb féltekéje felelős a színek érzékelésében, de hozzáteszem, ez a szocializációs tanulásunknak is  része: vagyis azt a színt, amire nem hívják fel a figyelmünket, nem tanuljuk meg a nevét, stb., nem is látjuk. Ezen kívül beszélhetnénk a színtévesztésről is: a férfiak 8%-a, a nők 0,5% színtévesztőnek mondható. Erről az örökletes rendellenességről és annak teszteléséről az Ágy, asztal, tv blogon olvashattatok korábban részletesen.


Szemünk a világos sárgászöld színt érzékeli a legvilágosabbnak (tavaszi színvilág), a tompa vöröses lilát a legsötétebbnek (őszi színvilág). A meleg színek (pl. sárga, narancs, piros) akár 2-3 fokkal melegebb érzetet is kelthetnek, a hideg színek (pl. zöld, zöldeskék, kék, lila) pedig ugyanennyivel kevesebbet. A színek érzékelése megvilágítástól függően változik: a meleg fénytől a meleg színek fénylenek fel, a hideg színek tompulnak vagy szürkének látszanak. A hideg fény felerősíti a hideg színeket és gyengíti a meleg árnyalatokat. Belső terekben a kék színnek távolító, tágító hatása van, a vörös árnyalatok viszont közelibbek, testesebbek, vaskosabbak lesznek.

Ne feledjük, hogy az alkalmazott színek nem önmagukban, hanem egymással való kölcsönhatásukban érik el a végleges hatást! Tehát a bútorok, kiegészítők, dekorációk ugyanolyan fontos szerepet játszanak az otthonunk színharmoniájának megteremtésében, mint a nagy felületek (falak és padló) színének megválasztása.

A teljesség igénye nélkül hoztam néhány inspiráló képet és színt. Ti melyikre vágynátok?

Sárga: A legfényesebb, ugyanakkor a legvilágosabb szín. Felerősít és tágassá tesz. A sárga árnyalatai derűs érzést keltenek anélkül, hogy a teret összenyomnák. Serkenti az agyműködést és a gondolkodást, élénkítő hatása van, jó a fáradság elűzésére és a depresszió ellen, erősíti az önbizalmat, jó hangulatot kelt.
Zöld: nyugtat, pihentet, ellazít, csökkenti a vérnyomást. Sárgásabb árnyalataival melegítő, míg a kékesebbekkel hűsítő hatást érhetünk el, ugyanígy a világosabb árnyalatai tágítják, a sötétebbek szűkítik a teret.

Kék: Nyugtató hatása a zöldnél is erősebb, a tisztaságot a frissességet sugallja. A gondolkodás, a koncentráció színe.  Étvágycsökkentő hatása miatt étkezőkben és konyhákban alkalmazni nem ajánlatos, vérnyomás-csökkentő hatása révén a hálóban viszont jó szolgálatot tehet: jó hatással lehet a pihenésre, alvásra. A világosabb árnyalatok optikailag tágítják a teret.





Lila: Figyelemfelkeltő, méltóságteljes szín, amely más színekkel együtt érvényesül igazán. Fájdalomcsillapító és immunrendszer erősítő hatása van. Árnyalatától és a kiegészítőktől függően lehet játékos vagy extravagáns hatású.




Rózsaszín:  A nőiesség, a lágyság és a romantika színe. Érdemes a közhelyeket elhagyni, és nem (csak) a lányszobában alkalmazni ezt a színt: fehérrel, ezüsttel, barnával vagy zölddel párosítva meglepően jó párosokat kaphatunk.

Vörös: Az öntudatosság megtestesítője. Intenzitásától, illetve a mellette levő színektől függően melegséget áraszt, de fojtogató is lehet. Cselekvésre ösztönző, figyelemfelkeltő szín, felpörget, energiát sugároz. Bánjunk vele óvatosan: megemeli a vérnyomást, emeli a légzésszámot. Olyan szobában, ahol a pihenés és a nyugalom elérése a cél, ne alkalmazzuk.







Share

2010-10-21

Pinch, ami nincs

Itthon legalàbbis nem találkozunk velük, ui. a 2004-ben alakult Pinch Design stúdió Londonban működik, a tervezési munkán férj és feleség osztozik házastársiasan. Az összeszokott páros bútorokat és lámpákat tervez. A londoni bemutatóterem kifinomult ízlésről, kiforrott stílusról, koncepcióról àrulkodik: a bútorok kecsesek, gyönyörűek, elegánsak és játékosak is egyben. Esztétikum és praktikum kéz a kézben jár, finom részletek, szép eldolgozások adják meg a mindennapi használat kereteit.

A kézzel készített darabokhoz folyamatosan kutatnak a legjobb alapanyagok után, de a különleges minősèget jelzi az is, hogy rugalmasan figyelembe veszik a megrendelő egyedi igényeit.

Jó hír, hogy nemzetközi szàllítást is vállalnak, így nem kell lemondanunk a Pinch design darabokról, ha csak a londoni székhely tartana vissza minket a rendeléstől. Nem is tudnék választani, annyira tetszenek, és azt gyanítom, szépen kombinálhatók sokféle stílussal!


















Forrás