2011-03-05

Provence-i vendégség

Egy provance-i látogatás nálam egyértelműen shortlist-es tétel, szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Jár hozzá pár megszokott képzettársítás: levendulamezők, buja kertek, gasztronómiai élvezetek, szőlőlugasok, no és a romantika - valószínüleg nem minden alap nélkül. Az alábbi fogadó története is így indult, egy szentimentális lépéssel, a négytagú francia család Párizsból vidékre vágyott. Rambouillet erdejében találták magukat, ahol beleszerettek ebbe a '40-es években eredetileg vadászháznak épült, majd étteremnek használt épületbe és a környékbe. Egy hasonló, sikeres hazai példáról, a Villa Fiore-ról már többször írtam, itt a blogon.

A festőművész feleség kreatív missziónak tekintette a ház felújítását, a kellemes, családias hangulatú fogadó megteremtését. A helyiségek a konyha kerámialapján kívül betonburkolatot kaptak, hozzá könnyed vonalú vagy természetes anyagú bútorokat választottak. A falakra természetes anyagokkal kísérleztek: az előtér okkersárgája marokkói viasz, fekete szappan, hígító, homok és természetes pigmentek keverékének eredménye. A lomtalanításból és régiségpiacokról származó bútorok festésekor a fehér és a szürke ezernyi árnyalatából válogattak. A stílus kialakításához Ti is sok apró ötletet leshettek el! Kedvencem a kerti mécsestartók vaskarikás felfüggesztése és a használatlan zsalugáter ágytámlaként való használata.



Forrás

Share

Szólj hozzá!

1 megjegyzés:

Barb írta...

ó, igen-igen! Több lánykori nyaramat (illetve egy-két hetét) töltöttem provence-i rokonoknál. Még mindig az orromban vannak az illatok és a számban az ízek. Köszi a postot, kicsit elrepített a múltba! :)